Nemes Nagy Ágnes:

De szépen tud Bors néni
háztetőkön sétálni!

Megy, megy:
kéményről
           kéményre,
lépésről
           lépésre,
tetőről
           tetőre,
hátulról
           előre,
elölről
           hátulra,
mindenki
           bámulja.

Bámulja a Szív utca,
bámulja a Szép utca,
bámulja a Báthori utca,
Megkérdi az Áfonya utca:
Mondja, kedves Bors néni,
nem nehéz így sétálni?

Szép lehet fent, ez világos,
mégis, mégis nem találja,
hogy tetőkön járdogálva
hepehupás ez a város?

Mit nekem a hepehupa!
Nem vagyok én setesuta,
sétálok és repülök,
egy-egy tornyon megülök,
öntözöm a Rózsadombot,
tisztítom a toronygombot.