Honlap keresőotimalizálás - organikus találat

Ha eddig nem tudtuk volna, a találati listákat alaposan átrendező Google Pingvin 3.0 algoritmus-frissítés október végén újra bebizonyította: a honlap kulcsszavas találati pozíciójának a javításában egyszer s mindenkorra le kell számolnunk a spam-linkek alkalmazásával. Én, amennyire lehetett, eddig is kerültem a webkatalógusokat (még a szakmaiakat is), igyekeztem úgy építkezni, hogy ne alakuljanak ki linkpiramisok, ne legyenek körbelinkelések, egyáltalán nem próbáltam linkeket szerezni fórumokból és kamu kommentekből - kreatív módszereket használtam, ügyelve a tartalmi összefüggésekre. Ez a legtöbb esetben bevált, de tavaly októberben a 2.1-es Pingvin azért elverte a port jó néhány általam optimalizált weboldalon. Valószínűleg egyetlen hibám volt: túlságosan koncentráltan használtam a kulcsszavakat, ez a nagy célzatosság manipulációnak tűnhetett a keresőmogul szemében - illetve inkább az történhetett, hogy a tavalyi algoritmusverzió nem volt pontosan finomhangolva és sok olyan honlap is elvérzett a pingvinfuttatásban, amely ugyan nem részesült illegális módszerű optimalizációban, ám a túlságosan célzatos SEO miatt mégis beleesett a szórásba és a spam-linkekkel támogatott weboldalakkal együtt került hátrasorolásra. Sovány elégtétel, hogy az akkor szankcionált webegységeim a mostani 3.0-ás Pingvin tollászkodása nyomán szinte kivétel nélkül visszanyerték akkori helyezéseiket: ennek felhőtlenül örülni azért nem tudok, mert azóta az akkor büntetett weblapokat én már másra kezdtem használni, vagy pedig "félretettem" őket, nem fejlesztettem, másokat készítettem helyettük. Amit a Gugli "visszacsinált", azzal én nem akarom ugyanezt tenni.

• Organikus honlap keresőoptimalizálás

Kudarcaimból okulva még tavaly ősszel kidolgoztam és alkalmazni kezdtem a diszperzív linképítés módszerét, ennek a lényege a szóródás, szétszóródás, szétszórtság: ha a koncentrált módszer nem vált be, ez majd jó lesz, gondoltam, és nagyjából igazam lett.

De még inkább bevált ennek a szórásos taktikának egy nagy, átfogó stratégiai rendszerbe való integrálása, belefoglalása. Ez utóbbit organikus honlapotimalizálásnak neveztem el. Abban különbözik a tartalmi alapú, kontextusokra támaszkodó (és most már szórt) optimalizációtól, hogy kétoldalú folyamatot feltételez, amely egymáshoz szervesíti a folyamat két szféráját, a honlapoptimalizálást és a linképítést. Próbálom elmagyarázni.

Normál esetben először adva van a honlap, amelynek a tartalmát optimalizáljuk egyes kulcsszavakra kihegyezetten - amikor késznek gondoljuk az on-site munkát, elkezdjük a külső linkhálózat felépítését. Ez arra kényszerít bennünket, hogy a második, off-site munkafázisban egy merev adottsághoz: a remekül elkészült, tartalmában minden szinten jóváhagyott, fényesre optimalizált weboldalhoz igazodjunk a külső linkjeinkkel, és úgy zsonglőrködjünk velük, hogy legyenek minél hatékonyabbak, de ezt a hatékonyságot a Google ne tekintse manipulációnak. Ez egyfajta fából vaskarika, a hatékony ágyúról nehéz elhitetni, hogy nem lőni akarunk vele, a gyanú felett álló kerekeskúttal viszont nem lehet célba találni.

Az organikus optimalizálás ezt az ellentmondást részben talán képes áthidalni azzal, hogy a célt és az eszközt kölcsönösen hasonítja egymáshoz. Ez a folyamat ugyanis kétirányú. Nem tekintjük szentségnek az elkészült weblap tartalmát, és a linkjeinket nem igazítjuk hozzá mindenáron, hanem a munka során magát az oldalt is alakítjuk - mégpedig pontosan aszerint, hogy az épülő hálózat linkjeinek alásimuljon. Azaz esetenként megvizsgáljuk "milyen honlapra szeretne hivatkozni" egy link, azaz milyen lenne az az ideális weboldal, amely egy adott linket "természetes módon" tudna fogadni, (ami természetes, az nem manipulatív), és oldalunkat eszerint alakítjuk, tesszük minél alkalmasabbá a természetes befogadásra.

Ha így dolgozunk, akkor ugyan a céloldalon megjelennek olyan járulékos elemek, szövegek, képek, táblázatok, meta-tag elemek, amelyek eredetileg nem képezték részét, de ezen az áron oldalunk sokkal szervesebben, természetesebben, a manipuláció gyanúját fel nem keltve veszi magára az enélkül problémásnak gondolt hivatkozásokat.

Az ilyen stratégia azt eredményezi, hogy a honlap és a köré épített linkprofil valóban szerves egészet alkot egymással. Ezzel együtt jár az is, hogy mind a honlap, mind a külső hivatkozó webrendszer kulcsszavas koncentráltsága felhígul - de ez, mutatja a tapasztalat, nem árt, hanem éppen hogy hasznunkra válik abban, hogy a kulcsszavas helyezések kedvezően alakuljanak.

Alig hihető, de újabban a Google valóban arra kényszeríti a honlap-SEO-szakikat, hogy a cinege-kulcsszavakat úgy vadásszák le link-ágyúikkal, hogy közben el se süssék őket.

Hivatkozás: weboldal keresőoptimalizálása