A keresőoptimalizálásnak csak bizonyos kiragadott tényeit ismerő laikusok körében elterjedt felfogás, hogy a honlap sikerét (felívelését a Google-listán) a külső linkek adják (ami igaz), miközben ezek számát tarják mérvadónak (ami viszont nem). A bejövő linkek hatékonysága összességében nemcsak, sőt, nem első sorban mennyiségüktől függ, hanem igen sok egyéb tényezőtől, többek között a minőségi mutatóktól és az időfaktortól.

Több év tapasztalata és bizonyos elméleti megfontolások alapján felállítottam egy meglehetősen bonyolult képletet, amely talán segíthet abban, hogy megbecsüljük, még inkább, hogy összehasonlítsuk a linkek effektivitását, azaz közvetlen hatásukat a céloldal SEO-helyzetére nézve. Ez a közvetlen hatás még nem jelent tényleges előremozdító erőt (ez még sok egyéb faktortól is függ), de a ráhatás nagysága szerintem nagyjából felmérhető képletem alapján.

Ezzel együtt fontosnak tartom leszögezni, hogy az alább olvasható állítások nem tekinthetők adekvát tényeknek, egyes elemeiben inkább csak feltevések, lehetséges megközelítések fogalmazódnak meg, olyan megfontolások, amelyek valószínűleg nem állnák ki a tudományosság szigorú próbáját, de empirikusan esetleg mégis használhatók akkor is, ha abszolút értékek helyett inkább csak összehasonlításra, becslésre alkalmasak és ezen a réven engednek következtetéseket levonni. Éppen ezért szigorúan csak házi használatra ajánlom (erős idegzetűeknek és elvetemült ínyenceknek) kérem, a SEO-egyetemen egyelőre ne tessék tanítani.

A képlet és a hozzá tartozó magyarázatok közreadásával egyben inspirálni szeretném a honlapoptimalizálás és linképítés fortélyaihoz nálam jobban értő kollégákat, hogy esetleg dolgozzák ki a saját verziójukat vagy pontosítsák, finomítsák az enyémet.

No, akkor lássuk a medvezsonkát.

A link-hatékonyság kiszámítása

Egy szöveges linknek a céloldalra gyakorolt SEO-hatékonysága az adott témát illetően az alábbi képlettel fejezhető ki:

E = RGSDP   (a szorzójeleket kitéve: E = R × G × S × D × P)

ahol:

E - a bejövő link keresőoptimalizációs hatékonysága (SEO-effektivitás);

R - relevancia; a linket küldő oldal relevanciája az adott témában egy 5-ös skála szerint

az R értéke eközben:

• • 0,25 - ha az oldal irreleváns
  • 0,5 - mérsékelten releváns oldal
  • 1 - közepesen releváns oldal
  • 2 - erős relevanciájú oldal
  • 3 - igen erős relevanciájú
  • 4 - kiemelten erős relevanciájú

G - a linket küldő oldal besorolása, amelyet a Google PageRank-érték (PR) határoz meg a következőképpen:

az G értéke

• • 0,25 - ha az oldal PR-száma: N/A (nincs adat)
  • 0,5 - ha az oldal PR-száma: 0 (nulla)
  • 1 - ha az oldal PR-száma: 1
  • 2 ha az oldal PR-száma: 2
  • 4 ha az oldal PR-száma: 3 
  • 8 ha az oldal PR-száma: 4
  • 16 - ha az oldal PR-száma: 5
  • 32 - ha az oldal PR-száma 6
  • 64 - ha az oldal PR-száma 7
  • 128 - ha az oldal PR-száma 8
  • 256 - ha az oldal PR-száma 9
  • 512 - ha az oldal PR-száma 10

Fontos megjegyzés: mint ismeretes - bár a Google ezt nem árulta el, de a szakemberek egyetértek benne - , a nyilvános PR-szám mögött logaritmus-függvény áll. A nagyon bonyolult határérték-számítási eredményt a Google logaritmizálja és kerekíti, ennek a műveletnek az eredménye jelenik meg nyilvánosan a webhely PR-értékeként. Senki nem tudja azonban, hogy az alkalmazott logaritmus-függvény vajon 10-es alapú-e, vagy más szám képezi-e a logaritmálás alapját. Ha az alap 10, akkor az 1-10-100-1000-10000 stb. sorozatot kellene alkalmazni szorzóként, lévén egy-egy PR-szám-lépés között tízszeres lenne az értékdifferencia. Találkoztam olyan számítással, ahol 6-os alapú logaritmussal számoltak. Privát tapasztalatom szerint a link ereje azonban lépésről lépésre nem növekszik sem tízszeresére, sem hatszorosára, inkább csak megduplázódik, azaz a logaritmusalap valószínűleg 2.

Nagyon fontos frissítés (2013. jún). Elméleti megfontolások és gyakorlati tapasztalatok alapján arra jutottam, hogy az eredeti értékből logaritmálással kapott mutatók mégsem 2-es alapú logaritmus alapján történnek. 1 db 4 PR-es oldalról küldött link mindenképpen erősebb 2 db 3-asról küldött. Inkább háromnak felel meg. No de 3-as alapú logaritmus? --- Ó nem, dehogy. Teljesen nyilvánvalóan természetes alapú logaritmusról van szó, ennek alapja pedig kerekítve 2,7 (pontosabban: 2,7182818282 - ez az e, azaz az Euler-féle szám alapja).

A fenti sort tehát módosítanom, pontosítanom kell (a számokat kerekítettem)

az G értéke

• • 0,1 - ha az oldal PR-száma: N/A (nincs adat)
  • 0,4 - ha az oldal PR-száma: 0 (nulla)
  • 1 - ha az oldal PR-száma: 1
  • 2,7 ha az oldal PR-száma: 2
  • 7 ha az oldal PR-száma: 3 
  • 20 ha az oldal PR-száma: 4
  • 53 - ha az oldal PR-száma: 5
  • 143 - ha az oldal PR-száma 6
  • 387 - ha az oldal PR-száma 7
  • 1046 - ha az oldal PR-száma 8
  • 2824 - ha az oldal PR-száma 9
  • 7625 - ha az oldal PR-száma 10

Ez a sorozat sokkal reálisabbnak látszik, a kettes szorzó túl alacsony volt, a 6-os vagy pláne a 10-es túl magas. Az viszont teljesen reális, hogy egy 4-es PR értékű oldal linkje 20 db 1-es PR értékűével azonos.

S - stabilitás, állandóság, azaz az oldalra mutató link hatásának időfaktora hónapok szerint értékelve, tekintettel az indexációs időre is

az S értékét általában 1-nek vehetjük, ettől eltérni a következő esetekben érdemes (egy kb. havonta indexált oldal esetén)

• • 0 - ha a link kintléte alatt nem történt Google-indexáció
  • 0,5 - ha a link kintléte alatt csupán 1 indexáció történt
  • 1 - ha a link legalább 3 hónapig kint volt
  • 1,2 - legalább 6 hónapig
  • 1,4 - legalább egy évig
  • 1,5 - két évig

D - dinamizmus, azaz a küldő oldal Google-indexálásának átlagos gyakorisága

a D értéke:

• • 0,8 - 2 hónapnál hosszabb idő 2 Google-indexálás között
  • 0,9 - 1 hónapnál hosszabb, 2 hónapnál rövidebb idő
  • 1 - nagyjából havi indexáció
  • 1,1 - havi 2-3 indexáció
  • 1,2 - nagyjából heti indexáció
  • 1,3 - heti 2-6 indexálás
  • 1,4 - nagyjából napi indexálás
  • 1,5 - napi többszöri indexálás

P - parcialitás, azaz megoszlás, amelynek értéke attól függ, hogy a küldő oldalon hány különböző link szerepel - tekintve hogy az oldal link-küldő ereje valamelyest megoszlik a rajta elhelyezett linkek között. (Az elképzelés, hogy ha 10 link van az oldalon, azok egyesével 2× erősebbek, semmint ha 20 lenne: alapvetően téves - de kétségtelen, hogy a linkek száma és ereje között  fordított összefüggés áll fenn.)

a D értéke:

• • 0,7 - 200-nál több link az oldalon
  • 0,8 - linkek száma 100-199 között
  • 0,9 - 50-100
  • 1 - nagyjából 50 link
  • 1,1 - 30-50 link
  • 1,2 - 20-30 link
  • 1,3 - 10-20 link
  • 1,4 - 5-10 link
  • 1,5 - 5-nél kevesebb link

Újra hangsúlyozom, hogy ezeknek a számoknak a meghatározásában aránybecslésemre és tapasztalatomra támaszkodtam - valódi tudományos igazolással nem szolgálhatok.

A képlet használata

Tegyük fel, hogy egy adott link közepesen releváns oldalról érkezik (R=1), amelynek GooglePageR-értéke 1 (G = 1) és a link 3 hónapon át van kitéve (S=1), a küldő oldal kb. havonta frissül (D=1) és 50 körüli a rajta található linkek száma (P=1). Ez esetben a képletbe helyettesítve az értékeket:

E = 1×1×1×1×1

E = 1

Ez tekinthető a viszonyítási alapnak: egy nagyjából átlagosnak látszó eset, amikor a link SEO-effektivitása 1 egész.

Másik példa: vegyünk egy erős relevanciájú oldalt (R=2), amelynek 4-es a PR-értéke (G=8), és amelyen linkünk  3 hónapig van elhelyezve (S=1). Legyen a küldő oldal  frissülési gyakorisága heti (D=1,2) az oldalon található linkek száma pedig 25 (P=1,2). Ez esetben

E = 2 × 8 × 1 × 1,2 × 1,2 ≈ 23

Egy ilyen link tehát 23-szor erősebb az első esetben leírtnál.

Próbálgassuk, próbálgassuk! - esetleg konkrét oldalak adataiból kiindulva.

Itt ismételten felhívom arra a figyelmet, hogy ezek nem adekvát mérőszámok és nem pontos képletek, használatuk mindössze egyfajta összehasonlítási lehetőséget ad arra nézvést, hogy a linkjeink támogató hatását megbecsüljük - de előfordulhat, hogy az egyes tényezők hatását rosszul becsültem meg, mondjuk lehet, hogy a Dinamizmus kisebb, a PR-érték pedig nagyobb szerepet játszik a SEO-hatásban.

Továbbá: lennének ám még egyéb faktorok is. A képlet nem foglalkozik - például - a másodlagos linkek hatásával, holott a SEO és linkmarketing területén járatos minden tapasztalt szaki ismeri a másodlagos linkek egyáltalán nem lebecsülendő hatását. Lehetne finomítani a képletet aszerint is, hogy a linkszöveg milyen mértékben egyezik meg a céloldal SEO-kulcsszavával (tudjuk, egy-egy töltelékszó beszúrása rontja a hatást, mégis gyakran beillesztünk ilyesmit, mert a Google bünteti az egyoldalú linkelést). Nem foglalkozik a képlet az anchor text hatásával és nem veszi figyelembe a küldő és fogadó oldal egyéb linkekkel elért beágyazottságát, stb. Amit közreadtam, az tehát csupán egy megközelítési lehetőség.

Olykor érdemes azt is megbecsülni, hogy egy céloldalra összességében mekkora külső linkerő hat. Ilyenkor össze kell adni az összes rá mutató link E-értékét: ΣE. (Vagy ki kell számolni a linkek átlagos E-jét, és beszorozni az összes link számával: M számú link esetében az oldalra ható teljes linkerő: M×E-átlag.)

A képlet segítségével nagyjából összemérhető, hogy sok gyenge link hány erős linknek felel meg, vagy hogy mennyivel hosszabb ideig fejtik ki a kevésbé hatékony hivatkozások ugyanazt a hatást, amit a hatékonyak jóval rövidebb idő alatt.

A linkek hatékonyságának a megállapítása - nem tudom eléggé hangsúlyozni -  a fenti módszerrel persze csak hozzávetőleges, viszonylagos eredményt ad. Egy SEO-munkás számára azonban szolgálhat némi tanulságokkal.

Ugyanakkor: jól is néznénk ki, ha mindig minden linknek kiszámítanánk a SEO-effektivitását: nem maradna időnk a voltaképpeni keresőoptimalizálásra, webolal első Google-helyre juttatására.